[Nettime-ro] INFO - MODEM Modern and Contemporary Art Center, Debrecen, Hungary

[BERSZAN ZSOLT <berszan@gmail.com>]

MODEM Modern and Contemporary Art Center

Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.

www.modemart.hu


*BERSZÁN*

Project Genesis

11 March - 20 June 2010


Curator: Gerda Szeplaky



INTRODUCTION TO THE EXHIBITION

*Zsolt Berszán (1974, Marosvásárhely) is an artist living at Csíksomlyó,
editor of the art journal Bázis. He had individual exhibitions at the
Brukenthal Museum at Nagyszeben in 2008, and in Kolozsvár, at the birthplace
of King Matthias in 2009. His works, which are so characteristic of using
industrial materials, can be found at several Rumanian art galleries. His
works were present at the MODEM's exhibition of contemporary Transylvanian
art called Természetes körülmények között (In natural circumstances, 2008)
and also at Messiások (Messiahs, 2009). Project Genesis is his first
independent exhibition in Hungary.*

*Project Genesis
Western Civilisation is strongly influenced by the discourse of science. At
the beginning of the 21st century one is hardly capable of conceiving the
world as an untouched natural unity, as people of previous historical times
could. Instead of universes, Western man beholds microcosms, broken pieces
of a disintegrated whole. These new worlds are usually not even visible to
the naked human eye: they can be perceived only through microscopes and
other technological instruments.

Zsolt Berszán's project aims to reconstruct this invisible historical
process during which the human being, previously conceived as an organic
unity, has fallen to pieces and turned into a heterogeneous collection of
tiny organisms, and became ex-centric with regard to his/her human essence.
The pieces of art displayed here show the radical transformation during
which the human being becomes another type of being: a multiplicity of life
forms, a being showing previously unseen qualities of life. When one enters
the body, goes under the skin and the flesh, into the bowels, one encounters
those tiny organisms that condition one's life, organisms difficult to face
as they call attention to the transient, vulnerable nature of one's
existence. The human body is eaten up by maggots from the inside: a process
that leads to the ultimate destruction of the complete body after death. As
Edgar Allan Poe put it: "...the play is the tragedy, "Man," / And its hero the
Conqueror Worm."*

*But Project Genesis unveils the other aspect of this process of devastation
by maggots as well: it also shows the way death leads to new life. In the
micro-world of maggots (that one can visit thanks to art, leaving our human
macrocosm behind) one may wonder at the powers of genesis residing within
demise, at the breathtaking circle of the reproduction of life. Within this
microcosm the instrument of genesis is the maggot, but when one dives into
the invisible worlds of the deepest recesses of the body, one meets
microscopic organisms like bacteria and viruses, beings on the margins of
the thinkable that live in symbiosis with the human body, organisms whose
function is sometimes precisely the regeneration of life. The world-view of
humanism, which placed the human being at the centre of divine genesis,
collapses in this artistic reinterpretation of the production and
regeneration of life.

In his "rewriting" of genesis Berszán uses industrial materials: concrete,
asphalt, poliurethan foam, aluminium, and most importantly silicon. As it is
well-known, modern science regards silicon-based life as an alternative to
carbon-based life. Using silicium-silicon therefore may already point
towards the possibility of an "alternative genesis." This aspect is further
strengthened by the presence of water (which is used in case of many works
of art here), by the material needed for life to spring. In the
"trough-pieces" the black silicon forms rise from the smooth surface of
water; but, on the other hand, this smooth, motionless surface does not
swallow anything: it only reflects everything as multiplied, rootless, fake
images.

Almost all the works of Berszán are painted completely black: concrete,
foam, or silicon alike. This strategy of the reduction of colour is
connected to the approach in painting that wishes to return to one of the
basic colours of our world. Berszán follows the tradition of Malevicsian
reduction, which the maker of Black Square invented and elaborated as a
theory of the economism of colour. Within this theory, which Malevics
employed within his art as well, black signifies the point of origin that
stands for the limited nature of the world, as opposed to the limitlessness
of white and the lightness of the immaterial world. In 20th century fine art
there were many who followed Malevics, giving the colour black a privileged
role for some time - one may think of Gerhard Richter or Robert
Rauschenberg, Mark Rothko as outstanding examples. Others, artists of
monochrome painting, completed what one could see as the perfect pictorial
abstraction, reaching the "heart of darkness" - Ad Reinhardt for example,
possibly the most outstanding artist of them. Following these trends,
Berszán gets from the minimalism of black to remarkable complexities of
meaning: in his works black does not simply signify death and impermanence,
but also talks about the dark powers inherent in creation.

Project Genesis involves about thirty pieces, arranged in three spaces that
represent different qualities. One goes through a narrowing corridor that
leads to the hall that contains "trough-pieces" that use water and are laid
on the floor, panel paintings hanging on the walls, and monumental pieces of
art hanging in the air. In the "crypt," which is separated from the hall one
may see three open aluminium boxes that resemble coffins. Within these
coffins that are hanging in the air one may witness the different states of
the transformation of the human body after death. From the other end of the
hall (dominated by the atmosphere of the sacred) one may enter another
installation that looks like the inverse of the other exhibited pieces: a
piece of art inside out. The visitor stepping inside this space may feel
like entering the cavities of the body of a "triumphant maggot." The
invincible power of this black genesis swallows the visitor, who stops being
simply a spectator. Through the creative forces of art one gains access to
this unknown micro-world invisible to the naked eye, and gets a chance of
actually experiencing it from the inside, becoming a part of art.*



Gerda Széplaky
*curator*

*
*

*
*

*
............................................................................................................................................................................................................................................
*

*
*

*
*

*BERSZÁN*

genezis-projekt

MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ

Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.

www.modemart.hu

2010. március 11. - június 20.


Kurátor: Széplaky Gerda


BEVEZETÉS A KIÁLLÍTÁSHOZ



Berszán Zsolt (1974, Marosvásárhely) Csíksomlyón élő képzőművész, a
*Bázis*című művészeti folyóirat szerkesztője. 2008-ban a nagyszebeni
Brukenthal
Múzeumban, 2009-ben Kolozsváron, Mátyás király szülőházában volt egyéni
kiállítása. Számos romániai galériában jelen van jellegzetes, ipari
alapanyagokat felhasználó műveivel. Szerepelt a Modem *Természetes
körülmények között* című kortárs erdélyi tárlatán (2008), valamint a *
Messiások*on (2009). A *Genezis-projekt* című kiállítás első magyarországi
önálló bemutatkozása.

*Genezis-projekt*

A nyugati civilizációt erőteljesen meghatározza a tudományosság paradigmája.
A XXI. század elején már aligha vagyunk képesek a világot érintetlen
természeti egészként felfogni, ahogyan azt korábbi korok emberei még
megtehették. A nyugati ember az univerzum helyett mikrokozmoszokat fog át
tekintetével, a nagy egész sokasággá széthullott részeit - sőt, szabad
szemmel ezt már nem is tudja megtenni, csupán a látását kiegészítő műszerek,
nagyítók és mikroszkópok segítségével.

Berszán Zsolt projektje azt az évszázadok alatt láthatatlanul végbement
folyamatot követi nyomon, amely során az ember mint egységként megragadható
létező parányi organizmusokká esett szét - ekként kerülve kívül saját
lényegén. A kiállításon látható műalkotások azt a radikális átalakulást
jelenítik meg, amely eredményeképpen az ember *másféle* élőlénnyé lényegül:
az élet más minőségeit felmutató létezővé, pontosabban létezők sokaságává
válik. Az emberi test belsejébe, a bőr alá, a hús alá, a belekbe hatolva
feltárulnak azok a parányi organizmusok, amelyek alapvetően meghatározzák az
életét, ám létezésükkel nem könnyű szembesülni, hiszen ezzel az embernek
saját esendő, mulandóságnak kitett voltát is be kell ismernie. Az ember
testét belülről férgek emésztik fel, s ha meghal, a már élettelen, földbe
elkapart testet is szétrágják. Ahogyan Edgar Allan Poe írja: "Ez az >>Ember<<
című dráma volt,/ s a Győztes Féreg a hős" (Babits Mihály fordítása).

A *Genezis-projekt* azonban a féreg általi pusztulás másik oldalát is
feltárja: azt, ahogyan élet ébred a halálban. A féreg mikrovilágában, melybe
az emberi makrokozmoszból - a műalkotások jóvoltából - átléphetünk,
rácsodálkozunk az elmúlásban rejlő teremtő erőre is, az élet
újratermelődésének bámulatos körforgására. A mikrokozmoszban a keletkezés
letéteményese a féreg, de ha továbbhaladunk a test még sötétebb, még kisebb
üregeibe, a láthatatlan világok felé, akkor egyre parányibb organizmusokra
bukkanunk, vírusokra és baktériumokra például, olyan alig-alig elgondolható
lényekre, amelyek létezésének legfőbb ideája éppenséggel az élet
továbbörökítésében, vagy legalábbis az élettel való szimbiózisban áll. A
humanizmus által meghatározott világkép, mely az embert helyezte a teremtés
középpontjába, ebben a genezist újraértelmező művészeti projektben
összedőlni látszik.

Berszán a teremtés "újraírásához" ipari alapanyagokat használ: betont,
szurkot, purhabot, alumíniumtáblát és legfőképpen - szilikont. Ismeretes,
hogy a tudomány a szén alapú élet alternatívájaként tételezi a szilícium
alapú életet. A szilícium-szilikon beemelése ilyen formán már önmagában egy
"alternatív genezis" lehetőségét jelzi. Ezt erősíti a víz is (amely
úgyszintén a művek anyagaként jelenik meg) mint az élet kisarjadásának
feltétele. A "teknő-munkákban" a víz sima felületéből egyfelől kimerednek a
szilikonból megalkotott, fekete formák, másfelől ez a rezzenéstelen
vízfelület nem nyel magába semmit, csupán visszatükröz minden képet -
megsokszorozott, gyökértelen, hamis képmásként.

Berszán műalkotásai szinte teljes egészében feketére vannak festve: fekete a
beton, a poliuretánhab, fekete maga a szilikon is. A színeknek ez a
leredukálása nem független attól a festői gesztustól, melyet a világunk
egyik alapszínéhez való visszatalálás vágya működtet. Berszán a malevicsi
redukciót viszi tovább, amelyet a *Fekete négyzet* megalkotója a színek
ökonomizmusának elméleteként dolgozott ki és hajtott végre saját
művészetében. A színek ökonomizmusában a fekete jelenti azt a kezdőpontot,
melyben a világ végessége kifejeződik - szemben a fehér végtelenségével, az
anyagtalan világ könnyűségével. A XX. századi képzőművészetben Malevics után
sokan emelték piedesztálra egy-egy korszakukban ezt a színt - Gerhard
Richter például vagy Robert Rauschenberg, Mark Rothko. A monokróm festészet
képviselői pedig végrehajtották a legtökéletesebb festészeti absztrakciót, a
feketeség "legmélyére" hatoltak - Ad Reinhardt például, aki alighanem a
legjelentősebb művész volt közöttük. Berszán mindezen törekvések
követőjeként a fekete minimalizmusától elrugaszkodva jut el egy komplex
jelentés megragadásáig: a fekete nála nemcsak az elmúlás üzenetét, hanem a
teremtésben rejlő sötétség erőtöbbletét is magában foglalja.

A *Genezis-projekt* mintegy harminc műalkotása három, különféle minőséget
képviselő térben van elrendezve. Egy szűkülő folyosóról lépünk be abba a
csarnokba, amelyben földre fektetett, vizes "teknő-munkákat", falra
akasztott "táblaképeket", valamint térben lebegő, monumentális méretű
műtárgyakat látunk. A csarnoktól elkülönülő "kripta"-szobában három koporsót
idéző, nyitott alumínium láda található. A semmiben lebegő koporsókban az
emberi test halál utáni átalakulásának "stációi" jelennek meg. A szakrális
hangulatú csarnok másik végéből pedig egy olyan installációba sétálhatunk
be, amely a kiállított alkotások inverzeként hat: kifordított műalkotásként.
Az ide belépő látogató mintha egy hatalmasra nőtt, "győzedelmes féreg"
testüregébe érkezne. A fekete genezis legyűrhetetlen ereje magába szippantja
az embert, így már nem is puszta szemlélő-befogadó többé, hanem -
bebocsátást nyerve ebbe az ismeretlen mikrovilágba, mely "szabad szemmel"
valójában nem látható, csak a művészet teremtőereje által válik egyáltalában
megtapasztalhatóvá - maga is a mű része.



















-- 
BERSZAN Zsolt
www.berszanzsolt.ro
_______________________________________________
Nettime-ro mailing list
Nettime-ro@nettime.org
http://www.nettime.org/cgi-bin/mailman/listinfo/nettime-ro
-->
arhiva: http://amsterdam.nettime.org/